Mielőtt bármelyik filmről is írnék, előre leszögezem, hogy az alábbi lista leginkább az én korosztályomnak szól, vagyis annak a generációnak, amelyik a 80-as évek második felében, illetve a 90-es évek első felében volt kisgyerek. A most következő filmek ismerősek és kedvesek lehetnek mindazoknak, akik már elmúltak 25 évesek, de még nem töltötték be a 40-et. Konkrétan az 1985-től 1995-ig terjedő filmtermést szüretelem le, hogy minden kedves olvasóm kedvére nosztalgiázhasson!

1985

Selyemgubó (Cocoon)

Kevesen tudják, de a Selyemgubó nemcsak egy gyerekkori kedvenc, hanem egy igen elismert, két Oscar-díjas alkotás is, ami bizonyos egyetemeken kötelezően megnézendő tananyag (pl. én is tanultam róla). Rendezője az a Ron Howard, aki később olyan nagyszerű filmekkel ajándékozott meg bennünket, mint az Egy csodálatos elme, A remény bajnoka, a Frost/Nixon vagy épp a tavalyi Rush c. alkotás. A Selyemgubónak folytatása is készült (Selyemgubó 2 - A visszatérés, immár nem Howarddal a rendezői székben), de annak már nem sikerült kultstátuszra szert tennie.
A három főszereplő (vagyis az öreg bácsik) közül sajnos már csak az egyik színész, Wilford Brimley él, ugyanakkor a földönkívülit alakító Brian Dennehy továbbra is rendkívül aktív színész, az egyik feleséget játszó Jessica Tandy pedig (aki azóta sajnos szintén elhunyt) később Oscar-díjat is nyert. 

Kedves ellenségem (Enemy Mine)

Wolfgang Petersen rendező épphogy elkészítette minden gyermek kedvenc filmjét, a Végtelen történetet (1984), máris előállt egy újabb emlékezetes alkotással, amely a moziban jókora bukta volt, hiszen 40 millió dolláros költségvetésének a felét sem tudta visszahozni a pénztáraknál. Érdekesség, hogy a Barry Longyear író regényéből készült filmet eredetileg Magyarországon forgatták (mégpedig a fóti stúdióban), később azonban a rendező úgy döntött, hogy a müncheni filmstúdió díszletei között újraforgatja a filmet. További érdekesség még, hogy a filmben hallható "drák" nyelv (amit a földönkívüli lény beszél) valójában visszafelé mondott orosz. Hiszen ne feledjük: az 1979-ben megjelent regény, és a belőle készített, 1985-ös adaptáció még a hidegháború idején készült.
Wolfgang Petersen az anyagi bukás után nem sokáig csüggedett, hiszen később olyan filmeket rendezett, mint a Vírus, a Viharzóna, Az elnök különgépe, vagy épp a Trója. A Kedves ellenségem főszereplője, Dennis Quaid pedig igazi, A-listás sztárrá nőtte ki magát, akit később két alkalommal is Arany Glóbusz-díjra jelöltek.

Európai vakáció (European Vacation)

A Griswald-család az amerikai ki-rándulás (Családi vakáció, 1983) után Európába kalandozik, hogy ott is letegye jó amerikai névjegyét. A család fejét alakító Chevy Chase ekkoriban volt pályája csúcsán, amit a film 50 millió dolláros amerikai bevétele is bizonyít. A Vakáció-filmek itthon is nagy népszerűségnek örvendenek, rendezőnője, Amy Heckerling pedig az Európai vakációval ért el először igazi sikert, amit aztán több nagy követett (Nicsak, ki beszél?, Spinédzserek, Diszkópatkányok). A feleséget-anyát játszó Beverly D'Angelo későbbi legismertebb filmje az Amerikai história X, a gyerekek közül a lány, Dana Hill 32 éves korában elhunyt (halálát diabéteszes kóma és stroke együttes hatása okozta), a fiú, Jason Lively pedig B-listás színésszé vált.

Kincsvadászok (The Goonies)

Sokunk gyerekkori kedvence, a Kincsvadászok Steven Spielberg eredeti ötletének mozgóképes változata, amit Chris Columbus írt filmre és Richard Donner rendezett meg. Látható tehát, hogy az igényes szórakoztatás három fenegyerekének az együttes közreműködése adja a film elsődleges sikerreceptjét, ami a mozipénztáraknál a háromszorosát kereste meg saját költségvetésének. Nemrég kiadott DVD-változatán egy olyan érdekes menüpont is található, ahol a színészek immár felnőtt fejjel kommentálják a különböző jeleneteket, amiket anno még gyerekként játszottak el. Közülük Josh Brolin kifejezetten nagynevű és elismert színész lett, de Sean Austin is igen foglalkoztatott (ő játssza Csavardi Samut A Gyűrűk Urában). Corey Feldman, noha a kaptafánál maradt, sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket, hiszen az Állj mellém! és e film sikere után csak B-kategóriás filmekben vállal szerepeket. A gonosz nénit alakító Anne Ramsey 1988-ban meghalt, de előtte még a szintén VHS-kedvenc, Dobjuk ki anyut a vonatból c. filmben hallatott magáról (és az abban nyújtott alakítását Oscarra is jelölték!). 

Szaffi

A méltán híres Pannónia Filmstúdió rajzfilmtermésének egyik legismertebb darabja valójában Jókai Mór Cigánybáró és Szaffi c. írása alapján készült. Dargay Attila meséje a 17. század Magyarországán játszódik, és a hősies történet mögött egy bájos szerelmi szál húzódik, a török származású lány, Szaffi és a daliás magyar legény, Jónás kölcsönös szerelme. Azt hiszem, annak idején egy kicsit minden kisfiú beleszeretett Szaffiba, akit Pogány Judit szólaltat meg nagyszerűen.

1986

Hegylakó (Highlander)

A Hegylakó az 1986-os esztendő egyik nagy dobása... lett volna, ha nem bukott volna meg a pénztáraknál. Nagy bukás persze nem lett (világszerte kis híján behozta a költségvetését), de a stúdió előzetesen ennél jóval többet várt. Kevesen tudják, hogy a főszerepet eredetileg Mickey Rourke-nak adták volna, de ő nem élt a lehetőséggel, és így került a címszerep az akkor még viszonylag ismeretlen Christopher Lambert kezébe, akinek emiatt nyelvtanárhoz kellett járnia, hogy megfelelőképp elsajátítsa Hegylakó különleges akcentusát.
A Hegylakó még további négy folytatást ért meg, a legutóbbi, 2007-es részben azonban már nem Lambert játssza a hőst, hanem Adrian Paul. A folyamatosan csökkenő színvonal miatt a franchise teljesen befulladt (meglehet, ennek már jóval korábban be kellett volna következnie), így az egyetlen igazi gyerekkori kedvencnek leginkább az első rész számít. (Bár én magam szerettem Michael Ironside gonoszát is a 2. részben.) 

Pénznyelő (The Money Pit)

A Tom Hanks főszereplésével készült Pénznyelő a színész komikusi korszakának egyik legemlékezetesebb darabja. Richard Benjamin komédiája nem akarja megváltani a világot, egyszerűen csak szórakoztatni akar, és ezt maximálisan teljesíti is. A nagyon rosszul sikerült ingatlanvásárlás története mind a mozikban, mind a videotékákban nagy népszerűségnek örvendett. Hanks későbbi pályafutását szerintem nem kell bemutatnom, a női főszerepet játszó Shelley Long viszont jóval kevésbé lett befutott színész, mint kollégája, és szinte valamennyi sikerét a Pénznyelő előtt érte el. 

1987

Vérbeli hajsza (Innerspace)

Dennis Quaid ismét egy sci-fiben csillogtatja tehetségét, de ezúttal drámázás helyett komédiázik. Ebben megfelelő partnerekre talál: társai az akkor még szinte zöldfülűnek számító Martin Short és a szépséges Meg Ryan. Világrengető siker azonban ez se lett, még az Oscar-díj ellenére sem. A rendezői székben az a Joe Dante ült, aki a film előtt olyan sikereket könyvelhetett el, mint a Piranha, a Homályzóna, vagy épp a Szörnyecskék, ami szintén ebbe a listába kívánkozna. A Vérbeli hajsza után már nem igazán lelte meg önmagát, csak az Ami sok, az sokk c. filmet lehetne kiemelni (mint ahogy meg is teszem majd később).

A vasmacska kölykei (Overboard)

A vasmacska kölykei c. vígjáték a máig nagyon aktív és jó nevű Garry Marshall (Micsoda nő!, Krumplirózsa, Szilveszter éjjel) egyik korai munkája, amivel felfedezte a filmvilág számára Kurt Russell komikusi vénáját. A női főszerepet játszó Goldie Hawn ebben a filmben is amilyen gyönyörű, olyan jó komika. A két színész ekkor jött össze, szóval nemcsak mi, nézők, hanem valószínűleg ők is jó szívvel gondolnak vissza erre a remek családi vígjátékra.

Halálos fegyver (Lethal Weapon)

A mára klasszikusnak számító Halálos fegyver-sorozat nyitódarabja egy olyan franchise-t indított útjára, mely a Mad Max után egy újabb lépcsőfokot jelentett a főszerepet játszó Mel Gibson pályáján. Pedig nem sokon múlott, hogy nem más alakította a főhőst, hiszen állítólag nemcsak Christopher Reeve, hanem Mickey Rourke, sőt Bruce Willis neve is felmerült mint lehetséges főszereplő-jelölteké. A 15 milliós büdzsé végül több mint 120 milliót fialt világszerte, és még Oscarra is jelölték a filmet.
Hogy mi lett azóta a rendezővel és a két főszereplővel? Nos, Gibson sorsa ismert: nyíltan felvállalt antiszemitizmusa miatt a fősodor némiképp kiebrudalta őt. Társa, Danny Glover csak ritkán szerepel igazi mozifilmben, mint ahogy a rendező, Richard Donner sem képes már régi fényében tündökölni (csak hogy finoman fogalmazzak.) 

X tervezet (X Program)

Jonathan Kaplan érzelmes sci-fije Amerikában épphogy csak behozta költségvetése árát, itthon viszont a tévék - anno - nagy sikerrel vetítették a filmet, mely a felelőtlen állatkísérletekre hívja fel a figyelmet. A végére giccsbe fulladó történet a 80-as évek filmjeire jellemző didaktikus mondanivalóval rendelkezik, ennek ellenére ez is egy szerethető alkotás, mely rám, személy szerint nagy hatással volt - legalábbis a gyerekkoromban. A főszerepet játszó Matthew Broderick igazán sosem lett nézőcsalogató sztár, de masszívan az A-listán belül maradt (az X tervezet sikerének is köszönhetően). A lányt játszó Helen Hunt karrierje pedig csak ezután kezdett felfelé ívelni, olyan magasra, hogy azóta Oscar-díjas színésznőként tekint rá a szakma.

Dobjuk ki anyut a vonatból! (Throw Momma from the Train)

Érintőlegesen már említettem a filmet, de akkor nézzük meg kicsit közelebbről is. Danny DeVito második rendezéséről van szó, amelyben a főszerepet ő maga, a címszerepet pedig Anne Ramsey alakítja, aki ezért - mint már említettem - Oscar-jelölésben részesült. A Dobjuk ki... egy igazi, hamisítatlan fekete komédia, de annyi bájjal és olyan képtelen karakterekkel, hogy csak szeretni lehet. Ebben a filmben láthatjuk nagy, fontos szerepben a később komikusként szép sikereket elérő Billy Chrystalt. Danny DeVito pedig e filmje után is megmaradt annál a stílusjegynél, amihez a legjobban ért, vagyis a fekete humornál (Dögölj meg, Smaci!, Jószomszédi iszony).

Űrgolyhók (Spaceballs)

A mára már rongyosra nézett Űrgolyhók c. paródia a VHS-korszak egyik legnagyobb kedvence. Star Wars-méretű siker ugyan nem lett, de azért a kasszáknál sem vallott szégyent (költségvetését bőven túlhaladta). Az elsősorban színész Mel Brooks rendezői talán legnagyobb dobása, aminek sikerét csak néhány évvel később, egy újabb paródiával, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme c. filmmel volt képes megismételni. A főszereplőt alakító Bill Pullman az Űrgolyhóknak köszönhetően vált A-listás színésszé.  

Az eastwicki boszorkányok (The Witches of Eastwick)

George Miller nagy költségvetésű sztárparádéja John Updike azonos című regénye alapján készült. A besorolhatatlan műfajú filmet a rendező rögtön a Mad Max-trilógia után készítette el, tehát látható, hogy a stúdió nem adta egy kispályás kezébe a projektet. A Jack Nicholson vezette színészgárda pedig olyan nevekből áll, mint a későbbi Oscar-díjas Susan Sarandon, a többszörös Oscar-jelölt Michelle Pfeiffer és a popzene egyik nagyasszonya, Cher. A siker már kezdetektől fogva garantált volt, és az egyetlen kérdésként csak az merült fel, hogy az Ördögöt Nicholson vagy pedig Bill Murray játssza-e.