2015. feb 03.

10 magyar zenész, akinek élete filmvászonért kiált

írta: Umberto
10 magyar zenész, akinek élete filmvászonért kiált

10. Bódi László (Cipő)

http://static.pecsiujsag.hu/news/pecs/55025_20130311104512_20130311104512.jpg

A legendás Republic együttes alapító tagja és frontembere, Cipő az elmúlt negyedévszázad magyar könnyűzenéjének egyik emblematikus figurája. Zenei pályáját középiskolás korától kezdve tudatosan építette, aminek közel 250 dal lett a gyümölcse, melyek közül számos tétel országos slágerrá vált az évek folyamán. Mindössze 47 évet élt, de neki ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy még a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is megkaphassa. Kommunista nézeteit soha sem tagadta, ugyanakkor egyetlen alkalommal sem keverte bele a politikát a művészetbe.  

9. Dohnányi Ernő

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7a/Ern%C5%91_Dohn%C3%A1nyi_1.jpg

A múlt század egyik legsokoldalúbb zenei tálentuma, Dohnányi a pályafutása kezdetén a bécsi zeneakadémia helyett a budapesti iskolát választotta, ezzel még nagyobb presztízst szerezve a honi zeneoktatásnak. A 20-as és a 30-as években is a politika kereszttüzében alkotott és lett a magyar zeneiskola leghatalmasabb alakja. Csak 1944-ben hagyta el hazánkat, élt Argentínában, és később Floridában telepedett le. Születésnapját, július 27-ét Florida állam - nagyrabecsülése jeléül - Dohnányi-napnak nyilvánította. 

8. Bakfark Bálint

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/7/71/Bakfark-kep.jpg

Bakfark az első európai hírű zenészünk, aki a reneszánsz kori magyarság zenei hírnevét öregbítette szerte az öreg kontinensen. Lantművészetét klasszikus magaslatokra emelte, mialatt a porosz hercegnek "titkosügynökösködött". Ez a tevékenysége okozhatta, hogy később politikai üldöztetésben részesült, és fél Európát bejárta. Végül az akkortájt tomboló pestit-járvány áldozata lett. Igényes művészetéről költők is megemlékeztek később.

7. Illés Lajos

http://www.hungarian-composers.com/eredetikepek/Illes_Lajos_1942.jpg

Az Illés együttes alapítója, kora könnyűzenei életének egyik legmeghatározóbb alakja. Az Illés addig soha nem látott, óriási népszerűségnek örvendett a 60-as évek Magyarországán, és még a folytonos tagcserék ellenére is megőrizte sziklaszilárd helyzetét - elsősorban Illés Lajos vezető képességeinek köszönhetően. Olyan nevekkel dolgozott együtt, mint a Szörényi-fivérek, Bródy János vagy épp Koncz Zsuzsa. A kommunista rendszer idején ügyesen bújtatta el dalszövegeiben a különféle rendszerellenes kritikáit. Együttesével - immár 2000-ben - Kossuth-díjban részesült. Nemzeti és keresztény nézeteivel a rendszerváltás után hozakodott elő nyíltan.  

6. Szécsi Pál

http://static.etopark.hu/i/szecsi-pal.jpg

Szécsi Pál élete (és tragikus sorsa) kétségkívül tökéletes filmalapanyag. Alacsony sorból küzdötte fel magát, segédmunkásból lett az ország ünnepelt énekese, emellett pedig a nők bálványa. Raktárosként tengette mindennapjait, amikor felfigyeltek rá (külsejére és mozgására), és nem sokkal később így lett férfimodell. A "fejesek" ezután a hangjára is felkapták a fejüket, hogy pár évre rá egy amatőr énekversenyt is megnyerjen. Az országos lefedettségű Táncdalfesztiválnak köszönhetően lett a nők kedvence. Viharos szerelmi ügyei talán még zenei pályafutásánál is érdekesebbek, de legalábbis szaftosabbak. Öngyilkos hajlama korán jelentkezett, de emellett alkoholproblémákkal is küzdött. 30 évesen végül megölte magát.  

5. Máté Péter

http://antzenekar.com/wp-content/uploads/2012/03/matepeter.jpg

A Made in Hungaria könnyedségét félredobva Máté Péter életművéből simán készülhetne egy komolyabb filmalkotás is. Első szárnypróbálgatásait az Illés zenekarral készítette, és aztán nem volt megállás: koncertezett Athénban, Párizsban, Kanadában, sőt Kubában is. A Sylvie Vartan által előadott Nicolas c. dala rögtön világsláger lett. Duetteket is énekelt, neves magyar előadókkal, de sajnos karrierje építése közben ő is - mint megannyi művész - önpusztító életmódot folytatott. Mindössze 37 évet élt. 

4. Erkel Ferenc

https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTsOKrJnfa909-91QeOvTq-2Dul0PIAcSGxIotrYeXXCiGbg7fD

A Bánk bán szerzőjét és a Himnusz megzenésítőjét a magyar opera megteremtőjeként tartják számon. (Itt kell megjegyezni, hogy bár kevesen tudják, de a Himnusz ma ismert formáját Dohnányi Ernőnek köszönhetjük, aki szakértelmével átdolgozta az eredeti művet.) Erkel egész életét a zenének szentelte, és szerencsére tehette is, hiszen ő azon kevesek egyike volt, akiket tényleg megbecsült és támogatott a szakma. Zenei munkássága mellett közéleti tevékenysége is jelentős volt, de magánéletében sajnos szerencsétlen és tragikus életutat járt be (lányát és öccsét is elveszítette, házassága pedig felbomlott). Büszke volt magyarságára, és mindvégig hitte, hogy a zene a kulturális forradalom egyik leghatékonyabb eszköze lehet.    

3. Bartók Béla

http://www.zti.hu/bartok/exhibition/pics/1/Ft053.jpg

Bartók Béla zongoraművész, zeneszerző és népdalgyűjtő pályafutással büszkélkedhet, és mind a három területen jelentőset alkotott. Zongorán virtuózként játszott, tehetségének sok országban csodájára jártak. Zeneszerzőként az egyik legismertebb magyar, népdalgyűjtőként pedig szinte egyedülálló a munkája. (Érdekesség, hogy nemcsak magyar népdalokat, hanem az arab dallamvilág rejtett kincseit is szorgosan gyűjtögette.) Magyarországot csak a 2. világháború idején hagyta el, és akkor végleg. Betegsége miatt már nem tudott hazajönni az Egyesült Államokból. Hátramaradt levelezéseiből kiderül: nemcsak nagy művész volt, hanem izgalmas ember is. Az ő pályafutása is megérne egy nagyjátékfilmet. 

2. Kodály Zoltán

http://www.kulturpart.hu/down/ed/image/2013/12/16/kodaly_zoltan.jpg

Kodály a magyar és a nemzetközi zeneelmélet egyik legjelentősebb gondolkodója. A zenét nemcsak magas színvonalon művelte (szerezte vagy épp játszotta), hanem szakértelemmel kutatta a művészetben rejlő lehetőségeket, kifejezési eszközöket, a metodikát. Kidolgozta a világszerte ismert (és később róla elnevezett) Kodály-módszert, miközben nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Háromszoros Kossuth-díjas. 77 (!) éves korában feleségül vett egy 19 éves lányt, akit 5 éves kora óta ismert a művész. Szó mi szó, Kodály életútja is filmvászonért kiált.

1. Kacsóh Pongrác

http://www.metropol.hu/uploads/tiny_mce/image/kacsoh_b_125_1.jpg

Alapesetben Liszt Ferenc lenne a lista élén, de szerencsére róla már készült játékfilm és tévésorozat is (nem úgy, mint József Attiláról vagy épp Neumann Jánosról). Az igazi polihisztor Kacsóh Pongrácról azonban még nem készült, ezért az ő neve mindenféleképp a listára kívánkozik, méghozzá az élre, hiszen el kell ismerni: a legalulértékeltebb zenei egyéniségünkről van szó, akinek jelentős pályafutásának népszerűsítéséről leginkább egy remek filmadaptáció gondoskodhatna. Matematika-fizika szakos tanárként kezdte, aztán megzenésítette a János vitézt. Ezután jött a Rákóczi, a Mary-Anne, majd a Dorottya. Zenepedagógiai munkássága is kiemelkedő, és idővel egy zenei szakfolyóirat főszerkesztője is lesz. Síkraszállt a giccs-zene terjesztése ellen, élete végéig az igényes művészet elkötelezettje és hirdetője volt. Haláláig az Országos Zeneszövetség elnöke volt, ma mégsem tiszteljük és ismerjük őt úgy, ahogyan kéne és ahogyan illene.  

 

Szólj hozzá