10. Gróf Spanyol Zoltán (ill. Horváth István)

Spanyol Zoltán annak a "vízzel hajtott autó" találmánynak a továbbfejlesztője, amit anno a szintén magyar származású Horváth István szabadalmaztatott (időben szinte párhuzamosan Stanley Meyer kísérleteivel). A BME akadémikusai már hivatalosan is elhatárolódtak tőle, ennek ellenére ő már alapítványt is létrehozott az ügy érdekében. Meg nem értett zseni vagy egyszerű szélhámos? A vízhajtású autó az évszázad elhallgatott találmánya vagy áltudományos bűvésztrükk? 

9. Asboth Oszkár

A helikopter atyjáról, Asboth-ról máig nem tudjuk eldönteni, hogy tudóstársának, Kármán Tódornak szövetségese vagy pedig irigye volt? Ellentmondásos karrierje miatt többen is kritizálták; karrierizmussal, hazugsággal vádolták, így aztán a helikopter feltalálásának valódi története több mint különös. Önmenedzselő képességét senki sem vonja kétségbe, de jó kérdés, hogy sikeréhez ez a képesség járult hozzá, vagy pedig forradalmi találmánya?  

8. Kempelen Farkas

Kempelen regényes élete nagyszerű alapanyagot szolgáltatna egy életrajzi filmhez. Jogot és filozófiát tanult, azután kormánybiztos lett, majd - a világon elsőként - ún. beszélőgépeket szerkesztett, ezáltal a modern fonetikai kutatásokat alapozta meg. Feltalálói tehetsége remekül párosult politikai szerepvállalásával, találmányainak ugyanis ő maga tehette lehetővé, hogy azok a gyakorlatban is működjenek (pl. gőzgép, vízemelő stb.). A sakkozógép feltalálása is az ő nevéhez fűződik, amiről senki sem tudta, hogy valójában egy beépített ember működteti. Kempelen építészként is jelentőset alkotott (a schönbrunni szökőkutak, a Várszínház stb.), találmányaival a vakokat is segítette, sőt Mária Teréziát egy mozgatható betegággyal lepte meg.
Később, halála előtt nem sokkal épp politikai nézetei (jakobinus kapcsolatai) okozták szegénységét. 

7. Irinyi János

Irinyi a robbanásmentes gyufa feltalálójaként vonult be a történelembe, pedig életműve nem "csak" ebből állt. 21 (!) évesen írt könyvet a kémia elméletéről, később pedig az ország első gyufagyárát is megalapította. Ismert rivalizálása a kor másik nagy tudósával, Winterl Józseffel, pedig utóbbi elsősorban épp Irinyi botanikus kertjének köszönhette a tekintélyét.
Jelentős szerepet vállalt az 1849-es szabadságharc idején; Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával. A harcok után megjárta a börtönt is, és csak a szabadulása után fordult el a politikától. Érdekesség: állítólag ő szövegezte a híres 12 pontot.

6. Kármán Tódor

Kármán nevét fentebb már említettem, a helikopter alapjait ugyanis ő rakta le. Munkássága okán Kármánt az amerikai légierő védőszentjének becézik. Elképesztően nagy életművét pontokba szedve is nehéz lenne felsorolni, úgyhogy ettől el is tekintek. A legnagyobb tudósok (pl. Einstein) mellett fejtette ki tevékenységét, akár Európában, akár az Egyesült Államokban dolgozott. Többek között a szuperszonikus légi közlekedés, ill. a hiperszonikus űrhajózás letéteményese.
A magyar tudományos élet egyik legnagyobb koponyájáról és talán legnagyobb hatású életművéről illene már egy nagyszabású filmet készíteni.

5. Dulovits Jenő

Dulovits a magyar fotózás legnagyobb alakja volt. Olyan lángelme, aki kísérleteivel legalább tíz évvel előzte meg korát, sokáig mégis koldusszegényen élt. A világ első tükörreflexes fényképezőgépének feltalálása kötődik a nevéhez. Egyedi stílusát világszerte elismerték, és csak így nevezték: magyar stílus. Sajnos a politika az ő karrierjébe is beleszólt: a hidegháború idején a szovjet vezetés felfüggesztette fényképezőgépének sorozatgyártását. Találmányának, a Duflexnek kalandos (és számunkra sajnos tragikus) útja Japánba szintén megérne egy filmet.

4. Bíró László József

Nagyon sok, több mint 20 találmány fűződik a nevéhez, többek között a golyóstoll, a golyós dezodor, valamint az automata sebességváltó. Micsoda kár, hogy a náci ideológia miatt ő (is) külföldre kényszerült, ahol aztán kamatoztathatta tehetségét. Argentínában (ahol Bíró meghalt) az ő születésnapja a Feltalálók Napja (Dia del Inventor). 

3. Bay Zoltán

Bay a valaha élt egyik legnagyobb fizikus volt, akinek életműve iszonyatos mennyiségű kutatómunkát rejt. Tudományos munkájának köszönhetően olyan tevékenységek is az ő nevéhez fűződnek, mint a titkos rádióhíd működtetése Budapest és London között a 2. világháború idején. Lefektette a radarcsillagászat alapjait, és ami a legszebb, hogy szinte valamennyi kísérletét itthon, Magyarországon végezte. Igazi világsztár lett, akitől nem kisebb nevek tanulhattak, mint Szent-Györgyi Albert vagy épp Neumann János, és aki oktatta az amerikaiakat, oktatta a németeket és oktatta a japánokat is. Mi kell még, hogy végre egy filmben is megemlékezzünk róla?

2. Schwarz Dávid

Tudtátok, hogy a Zeppelin-léghajót valójában Schwarz-léghajónak kéne nevezni? Nos, többek között ezt tudatosíthatná egy olyan film, mely Schwarz Dávid munkásságát mutatná be. A kiváló feltaláló sosem kapta meg a kellő támogatást, se itthon, sem pedig Oroszországban. Találmányának tesztelésekor azt nem a megfelelő alapanyagokkal látták el, ezért kútba esett a kísérlet. Halála után az őt csodáló (vagy inkább irigylő) Zeppelin Schwarz özvegyétől vásárolta meg az évszázad egyik legjelentősebb találmányát. 

1. Galamb József

A Ford T-modelljének megalkotója, az autózás forradalmasítója már középiskolás korában is tudta, hogy egy igazi autót akar konstruálni. Később Horthy támogatta is őt, és ennek köszönhetően felhagyva mindennel csak és kizárólag álma megvalósításának élhetett. Először Németországig jutott, ahol összeszerelő-üzemekben dolgozott, de aztán meg sem állt Amerikáig. A Ford-gyárban mindenki bebizonyosodott a tehetsége felől; később a Cadillac-hez is hívták, ő azonban hűséges maradt a Fordhoz. Galamb olyan megbecsült tagja volt a Ford-gyárnak, hogy annyit keresett, mint az USA elnöke. A Ford első számú konstruktőrévé lépett elő, az autógyár máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Az 1. világháború alatt hadigépeket is szerkesztett, sőt a sebesültszállító-autók megalkotását is neki köszönhetjük.