Stephen King életművével kapcsolatban sokan hangoztatják, hogy manapság már nem ír olyan hatásos regényeket, mint pályája kezdeti szakaszában. Jelen cikkem ennek valóságtartalmának jár utána, mégpedig úgy, hogy évtizedekre bontja King teljes életművét, és úgy értékeli a különböző évtizedeket. Nem kis vállalkozás, de annál izgalmasabb. Tartsatok hát velem, hogy együtt választ kapjunk a kérdésre: King valóban jobb regényeket írt-e régebben, vagy ezt csak a múltba révedő nosztalgia bája mondatja velünk folyton?

1970-es évek: Carrie, Borzalmak városa, Rage (lefordítatlan), A ragyogás, The Long Walk (lefordítatlan), Végítélet, Éjszakai műszak (novelláskötet), A holtsáv

Életművének legelső évtizede még csonka évtized, tekintve, hogy első kiadott regénye (Carrie) csak 74-es keltezésű. Ez az oka annak, hogy ebben a szekcióban a többihez képest elenyésző mennyiségű írás található. A mérleg: 7 regény + 1 novelláskötet. A 7 regény közül az egyiknél (The Long Walk) még várat magára a magyar fordítás (de vajon meddig?), egy másiknál (Rage) valószínűleg nem is lesz fordítás, mivel King saját maga vonta vissza a forgalomból a regényét.

Sokan klasszikusnak tartják a szerző Carrie c. regényét, én magam viszont nem osztozom az istenítő véleményekkel. Tény, hogy bizonyos értelemben valóban klasszikus műről beszélhetünk, de ez a jelző nem annyira a regény minőségére, mint inkább a horror irodalmában betöltött meghatározó szerepére utal. 7 pont

A Borzalmak városa tulajdonképpen egy modern kori Drakula történet, és ezzel együtt egy nagyszerű főhajtás Bram Stoker alapműve előtt. Jobb, kiforrottabb regény a Carrie-nél, de még ezt sem sorolom King legjobbjai közé. 8 pont

A ragyogást viszont már muszáj közéjük sorolni, ami nemcsak King életművében foglal el előkelő helyet, hanem az újkori amerikai irodalom legfontosabb regényei között is ott a helye. Sokkal több, mint egyszerű horror: valójában egy riasztó, drámai látlelet az apa-fiú kapcsolatról, illetve az alkoholizmus elleni reménytelen küzdelemről. 10 pont

A legtöbb rajongó azonban nem ezt, hanem a Végítélet c. regényét tartja a legtöbbre, ami számomra egyfelől érthető, másfelől viszont nagyon nem. Az tényleg bravúros és elismerésre méltó, hogy King a sok karaktert rendkívül intenzíven és hitelesen mozgatja, de a regény legfőbb drámai súlya pont emiatt szóródik szét olyan sokfelé, hogy annak se vége, se hossza. 8 pont

Az Éjszakai műszak King korai novelláit foglalja magában, amik szinte egytől-egyig zseniálisak. A sok-sok horrorisztikus sztori között még drámai, olykor szívszorító emberi sorsokról is olvashatunk, ami még inkább emeli e korai novelláskötet fényét. Ebben a kötetben is bizonyítja King, hogy az emberekhez legalább annyira ért, mint a szörnyekhez. 10 pont

A holtsáv King utolsó, 70-es évekbeli regénye. Az eddigi legérdekesebb, legötletesebb történettel bíró regénye, amelynek ugyanúgy erőssége a lélektani ábrázolás, mint maga a sztori. Nem szól akkorát, mint A ragyogás, de mindenképp a jobbak közé sorolandó. 9 pont

8,66/10

(Megjegyzés: a The Long Walk c. regénnyel egyelőre nem foglalkozom, mert jelenleg épp azt olvasom. Nehezen haladok vele, hiszen az angol tudásom még nem tökéletes.)