„...számára a regényírás folyamata olyan, mint amikor az ember talál egy gyönyörű, színes szalagot a fűben, és elindul, hogy megkeresse a végét. Néha a szalag elszakad, és az ember üres kézzel áll a semmi közepén. Néha viszont – ha az embernek szerencséje van, vagy elég bátor és kitartó – a szalag egy kincshez vezet. A kincs nem az a pénz, amit az író a regényért kap. A kincs maga a regény.”

Ha Stephen King szerint a Tortúra egy „szerelmes levél a rajongóihoz” [1] , a majd' húsz esztendővel későbbi Lisey története ugyancsak szerelmes levél, ám ezúttal nem a rajongóknak, hanem saját feleségének, a szintén író Tabitha Kingnek címezve. És nem annyira a könyv ajánlása (ti. a szerző a feleségének ajánlja a művet), ...

10. Gróf Spanyol Zoltán (ill. Horváth István)

Spanyol Zoltán annak a "vízzel hajtott autó" találmánynak a továbbfejlesztője, amit anno a szintén magyar származású Horváth István szabadalmaztatott (időben szinte párhuzamosan Stanley Meyer kísérleteivel). A BME akadémikusai már hivatalosan is elhatárolódtak tőle, ennek ellenére ő már alapítványt is létrehozott az ügy érdekében. Meg nem értett zseni vagy egyszerű szélhámos? A vízhajtású autó az évszázad elhallgatott találmánya vagy áltudományos bűvésztrükk? 

9. Asboth Oszkár

A helikopter atyjáról, Asboth-ról máig nem tudjuk eldönteni, hogy tudóstársának, Kármán Tódornak szövetségese vagy pedig irigye volt? Ellentmondásos karrierje miatt többen is ...

Immár több éve annak, hogy egyik ismerősöm megkérdezte tőlem, mi jót olvasok mostanában, mire azt feleltem, hogy sokmindent, de legfőképpen a Glamorámá t. Mondtam neki, hogy az egy Ellis-regény („tudod, az a fazon, aki elkövette az Amerikai psycho t”, reklámoztam bőszen), majd kölcsönadtam, mert kérte. Nem sokkal később ismét találkoztunk; kezében ott volt a könyvem (vagyis Ellis könyve...), s miután közölte velem, hogy kiolvasta, megköszönte és a kezembe nyomta a regényt. Megkérdeztem, hogy tetszett. Tetszett, felelte rögtön, majd sietve hozzétette: de még jobban tetszett volna, ha értek belőle egy szót is. Majd nekem szegezte a kérdést, amitől már azelőtt is tartottam kissé: miről szól ez a regény valójában?

„...egy ...

10. Ortutay-botrány

2006 májusában harmad- és negyedéves diákok kollégiumi beavatást tartottak a szegedi Ortutay-kollégiumban, melynek során nem kevesebb, mint 29 elsős fiút aláztak meg a lehető legváltozatosabb módszerekkel. Az álmukból felköltött "gólyáknak" parancsra kellett verekedniük ill. csókolózniuk egymással, aztán voltak, akiket vizelettel és bélsárral teli vécébe állítottak stb. A "beavatók" kinevezték lágernek a tusolót, ahová beterelték a fiatalabbakat, és miután leoltották a villanyt, hol jéghideg vizet, hol romlott ételmaradékokat, ill. bűzös szeméttel teli vizet spricceltek rájuk.
Sokkal súlyosabb eset volt ez, mint egy egyszerű diákcsíny - két évet kellett várni, hogy az ügyben végre jogerős ítélet ...

„.. képzelgős fajta vagyok. Találjanak csak ki maguk is egynéhány történetet, és bizony tapasztalhatják: lábnyomnak látszik majd a padlóra vetülő árnyék, titkos üzenetnek a homok minden barázdája.”

A tanulmánysorozat eddig tárgyalt regényei egy viszonylag rövid alkotói időszakot fognak közre: a Tortúra , a Halálos árnyék és a Titkos ablak, titkos kert mindössze három esztendő termése, s bár utóbbi mű előszavában a szerző kijelenti, nem foglalkozik többet „írókkal, az írás nehézségeivel s azzal a furcsa senkiföldjével [...], amely a valóságot a képzelettől elválasztja”, nyolc évvel később mégis megteszi. Az „ígéretmegszegés” eredménye a Tóparti kísértetek lett, mely méltán sorolható King legösszetettebb, ...

10. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Eleve II. Rákóczi Ferenc élete remek filmtéma lehetne, hát még a szabadságharc, mely az első igazi szembenézés volt a Habsburg uralommal. Egy esetleges erről szóló film a különféle kül- és belpolitikai csatározásoktól kezdve a valódi csatákon át egészen a hősies helytállásig elmesélhetné a magyar történelem egyik legjelentősebb szabadságharcát. Izgalmas, látványos és megható filmes alapanyag.

9. Mária Terézia uralkodása (1740-1780)

A német-római császár felesége a Habsburg-ház szülöttjeként látta meg a napvilágot, és aztán negyven éven át tartó uralkodása ellentmondásos mérföldkő a magyar történelemben. Intézkedései révén eleve helyet követel magának a listán, ...

„Az írógéphez leülni vagy a ceruzát fölemelni egyszerű fizikai mozzanat; a szellemi tényezőt az adja hozzá, amikor kinézünk egy csaknem elfeledett ablakon, egy ablakon, amely a megszokottat teljesen új szemszögből láttatja... olyan szemszögből, amely a szokványosat különlegessé formálja.” (Stephen King)

Stephen King Titkos ablak, titkos kert című kisregénye azzal a minden alkotót érzékenyen érintő problémával foglalkozik, mely már számos alkalommal „felütötte fejét” a művészet, azon belül az irodalom történetében [1] . A plágium persze nemcsak egyszerű probléma, de bűncselekmény is. Egy-egy szellemi alkotás eltulajdonítása súlyos retorziókat vonhat maga után. A bűnhődés pedig kezdetben maga a bűntudat.
Saját ...

5. A Pál utcai fiúk

Fábri Zoltán 1967-es filmje maga is adaptáció, nevezetesen Molnár Ferenc azonos című regénye alapján készült. A klasszikus történetből talán nem is annyira remake, mint inkább reboot válhatna. A film olyan emberi sorsokról mesél, melyek bárhol, bárkivel és bármikor megtörténhetnek. Egy univerzális mese barátságról, árulásról, megbocsájtásról és bosszúról.
Utólagos megjegyzés gyanánt: kevesen tudják, hogy egy olasz remake már készült belőle (2003; rendezte: Maurizio Zaccaro), sőt Fábri Zoltán filmje sem az első A Pál utcai fiúk-adaptációk sorában.

4. Isten hozta, őrnagy űr!

E film esetében is adaptációról beszélünk (az eredeti írásmű Örkény István nevéhez fűződik), mi több, ...

10. Bilincsben

Elvileg lesz belőle film (az imdb-n már külön szócikk is van róla, de még szereplők híján), úgyhogy kíváncsian várom a végeredményt. A története nagyon egyszerű, ám annál hatásosabb. A legbelső félelem, a vívódás képi ábrázolása óriási kihívást jelenthet a filmkészítők számára. Az adaptációban egy nagyszerű lélektani thriller ígérete rejlik.

9. The Long Walk

King korai regénye (amit épp most olvasok) egyértelműen vászonért kiált, főleg a mostani, Az éhezők viadala -féle filmek nagy sikereinek fényében. Durva, helyenként sokkoló regény – ha kellően komor színezettel állnak hozzá, remek túlélő-film válna belőle. (Egy időben volt róla szó, hogy Frank Darabont filmre adaptálja King ...

Az előző cikkünk itt folytatódik, és kérem a kommentelőket, hogy ők is állítsanak össze egy listát azokról az magyar szerzőkről, akikről a legszívesebben néznének filmet. Hátha sokan leszünk, és hátha felfigyel rá a szakma! ;-)

6. Kosztolányi Dezső

Aki játszhatná: Trill Zsolt

5. Szabó Lőrinc

Aki játszhatná: Eperjes Károly

4. Babits Mihály

Aki játszhatná: Gáspár Sándor

3. Ady Endre

Aki játszhatná: Csányi Sándor

2. Petőfi Sándor

Aki játszhatná: Nagy Ervin

1. József Attila

Aki játszhatná: Ötvös András